Lehetséges okok

Elsőként Hoffman figyelte meg a hiperaktivitás tünetegyütteseit 1840-ben, majd George Still 1902-ben jegyezte le a jelenséget, mint idegrendszeri betegségből, sérülésből eredő szindrómát. Az 1917-18-as amerikai agyhártyagyulladásos járvány után sok esetben jelentkeztek viselkedészavarok a gyermekeknél, ami szintén agyi aktivitásbeli problémáról tanúskodik. 1947-ben egy német orvos-pszichológus munkatársával publikálta, hogy a figyelemzavar oka az agyban keresendő. (Az agyban ingerületfelvevő struktúrák vannak. Az ingerület továbbításához különféle kémiai anyagokra van szükség. Ilyen neurotranszmitter pl. a dopamin és szerotonin, ezek egyensúlyának felborulása akár agressziót is okozhat: http://www.babaszoba.hu/mediatar/media/Hiperaktivitas/4619

Néhány éve az élelmiszer adalékanyagokra terelődött a figyelem a hiperaktivitás kapcsán. 2007-ben brit tudósok olyan gyerekeket vizsgáltak, akik rendszeresen fogyasztottak színezékeket, adalékanyagokat tartalmazó élelmiszereket. A vizsgálat megállapította, hogy ezek az anyagok szerepet játszhatnak a hiperaktivitás kialakulásában. 2012-ben a chicagói Észak-Nyugati Egyetem orvosai vizsgálták a táplálkozás és az ADHD összefüggését, és az eredmény szerint az     egészséges étrend javít a hiperaktív gyerekek állapotán.

 

2008-ban dániai statisztikák elemzéséből kimutatták, hogy 67%-kal nagyobb az esélye idegrendszeri károsodás azoknál, akiknek az édesanyjuk a terhességet vagy annak egy részét stresszben töltötték. A nehezen született babák esetében hasonló a helyzet. A kortizol nevű hormon stresszhelyzetben választódik ki, és a fogóval, vákummal világra segített babák köldökvérében a legmagasabb aránybantalálták meg ezt a hormont.

Ugyanezt az eredményt mutatták ki a terhesség alatti dohányzás esetén is. Szintén nagyobb arányban van viselkedészavaruk azoknak a csecsemőknek, akik 37. hét előtt születtek meg. A Warwick egyetem kutatói szerint a 200  – 6 éves koráig – vizsgált gyermek közül a koraszülöttek 19%-a szenvedett viselkedési problémáktól, 30,6%-ban pedig hiperaktivitás jelentkezett. (A megfelelő időben születetteknek csupán a 3-8%-a volt problémás.)

 

Kutatók 2010-ben találtak egy genetikai enzimet, amelyek érintettek az autizmusban és skizofréniában. Ez kapcsolatba hozható az ADHD-val. Amennyiben valóban genetikai deformitásról van szó, érdekesség, hogy a genetikai rendellenességek aránya eddig még soha nem mutatott csökkenést vagy növekedést – se járványok, se katasztrófák idején. A hiperaktív gyermekek száma azonban az elmúlt évszázadban folyamatosan növekszik. A Kabbala szerint a gyerekek hiperaktivitása az emberiség gyarlóságának oka, és ezek a gyerekek a rendszer változtatására hivatottak. Evolúciós szempontból is az a tematika, hogy ha az ADHD hátrányos lenne a világ számára, akkor kiszelektálódott volna, vagy olyan  minimális szintre csökkent volna, mint a genetikai rendellenességek. 2002-ben Yuan-Chun Ding munkatársaival kimutatta, hogy egy, a hiperaktív gyerekekben gyakran megtalálható génvariáns több 10ezer évvel ezelőtt alakulhatott ki, és valószínűleg előnyei okán kezdett el terjedni.

 

Nehézfém mérgezésről az utóbbi évtizedben sokat hallottunk. Elsősorban a higany, ólom, arzén és kadmium fémek érintettek. A higanyt az orvostudomány alkalmazza leginkább (!!!), egyes hashajtókban, oltóanyagokban, fertőtlenítőszerben, és a már nem használt amalgám fogtömésben. http://www.youtube.com/watch?v=jvQ_QvCaiuM

Az ólom a földben, vízben és levegőben is jelen van, de festékekben, konzervdobozokban, és sajnos egyre elterjedőben van a zöldségekben és a tejben is. A fémarzén önmagában nem mérgező, az arzén-trioxid és az arzénsav viszont annál inkább. Festékekben, féreg – és patkányírtószerekben, színes krétában és elektronikai termékekben találhatók meg. A kadmium az egyik legmérgezőbb elem, főleg a sárga színű festékek, a dohányfüst, néhány növény (mák, gabona, gomba, tökmag, rizs) és állati eredetű élelmiszerek (vadhús mája, veséje, hal, tej, kagyló) tartalmazzák.

 

 

A hiperaktív gyerekek agyának vizsgálatai azt is feltárták, hogy homloklebenyük, amely az intellektuális és szociális tevékenységek vezérlője, valamint a homloklebeny belsőbb agyi struktúrái a normálisnál kb. 10%-kal kisebbek. A homloklebeny nem csak ellenőrző központ, hanem az emocionális reakcióinkban is nagy szerepet játszik. Ez a probléma kapcsolatba hozható az ólommal, ugyanis ez egy olyan idegméreg, amely nagy mértékben befolyásolja a homloklebeny és a törzsdúcok idegsejtjeinek működését: hiperaktivitást vagy kisebb mérték esetén éberséget okoz.

 

Mivel sok oltás mérgező fémeket is tartalmaz(ott), felmerült, hogy a védőoltások is okozhatnak ADHD-t. A legtöbb nyugati országban nincs kötelező oltás, a szülő maga döntheti el, kér-e ilyen fajta védelmet gyermeke számára. Az MMR oltást (a kanyaró, mumpsz és rubeóla elleni kombinációt) Japánban 4 évnyi használat után betiltották, mert minden ezredik gyermeknél agyhártyagyulladást okozott. A DPT oltás néhány évvel ezelőttig higanyt tartalmazott, amelynek következménye nem csak hiperaktivitás, hanem asztma és csecsemőhalál volt. Arról nem is beszélve , hogy a szamárköhögés elleni oltóanyag önmagában is veszélyes, agyvelőgyulladást, átmeneti légzésmegállást, görcsrohamokat, epilepsziát és más szövődményeket is okozhat. Figyelem! Az influenza oltás még mindig tartalmaz higanyt!

 

2002-ben már azt is olvashattuk, hogy fizikailag bántalmazott gyermekek esetében tizenötször nagyobb arányban mutatták ki az ADHD-t.

 

 

 

Egy nézőpont szerint az ADHD-s gyerekek problémája inkább pszicho-szociális eredetű, azaz csupán több szeretetre és gondoskodásra van szükségük. Azokban az országokban ugyanis, ahol a gyermekekkel való törődés magasabb fokú (Dániában, Norvégiában, Svédországban), ott kevesebb ADHD-t diagnosztizálnak.

 

 

Ahogy láthatod, az elmúlt évszázadban rengeteg kutatás próbálta feltárni a hiperaktivitás vagy a figyelemzavar eredetét. Némely kutatók szerint a probléma biológiai eredetű, mások szerint mentális, de a környezeti változások is hatással lehetnek a gyerekek szervezetére. Egy biztos, vannak olyan ADHD-s gyermekek, akik születésüktől fogva nehezen kezelhetőek, és vannak, akik egy oltás után, vagy akár egy válás után kezdtek másképp viselkedni. Én abban hiszek, hogy ez a jelenség idegrendszeri eredetű, hiszen a hiperaktív gyerekeknél gyakran előforduló nagymozgásos zavar vagy akár az éjszakai ágybavizelés (enuresis nocturna) idegrendszer éretlenségéből adódik, és sokuknál előfordul. Azt, hogy ezt az idegrendszeri rendellenességet mi okozza, a stressz, a környezeti hatások, az oltásban lévő fémek, a helytelen táplálkozás, azt gondolom, talán mind együttvéve. Sajnos a mai gyerekek számára nincs már tiszta víz és levegő, méreganyagok nélküli élelmiszer, az oltásokat illetően nincs jogunk a választáshoz, és a stressz a mindennapjaink része…

 

(Forrás: HVG, Sulinet, Tények-tévhitek, Vital, Wikipedia)